A magyarországi haszid zsidó közösség.
Kelet-Európában, a 18. század közepén jött létre a haszidizmus, amely a zsidóság egyik vallási és spirituális áramlata. Izrael ben Eliezer, akit Báál Sém Tov néven ismertek, a mozgalom alapítójaként az isteni közelséget és az Isten szeretetét emelte ki tanításaiban. A 19. és 20. században a haszidizmus jelentős befolyást gyakorolt a magyarországi zsidó közösségekre.
A haszidizmus Magyarországra Galícia irányából érkezett, ahol a mozgalom már korábban is erőteljesen jelen volt. Az első haszid közösségek a mai Északkelet-Magyarországon és Szlovákia déli részén formálódtak. A régióban élő jelentős zsidó közösségek nyitottak voltak a haszid tanítások iránt.
Magyarországon a haszidizmus történetének egyik legfontosabb vezetője Joel Teitelbaum, a szatmári rebbe volt. Teitelbaum rabbi a 20. század első felében vezette a szatmári közösséget.Magyarországon és Erdélyben Szatmárnémeti (Satu Mare) a haszidizmus jelentős központja lett, és a szatmári haszidok még ma is fontos szerepet játszanak a világ haszid közösségeiben.
Magyarországon a haszidizmus különböző irányzatai léteztek, amelyek közül több is fontos hatást gyakorolt a helyi zsidó közösségekre. A magyarországi haszidizmus különböző irányzatai közé például a belzi, a munkácsi és a spinkai is beletartoztak. A haszidizmus különböző irányzatai, mint például a belzi, a munkácsi és a spinkai, sajátos vezetőkkel és tanításokkal rendelkeztek, amelyek befolyásolták követőik vallási életét.
A haszid közösségekre Magyarországon a második világháború és a holokauszt tragikus következményekkel jártak. A zsidó lakosság jelentős része, beleértve sok haszidot, elpusztult a náci koncentrációs táborokban. Azok, akik túlélték a holokausztot, közül sokan elhagyták Magyarországot, és új életet kezdtek Izraelben, az Egyesült Államokban vagy más országokban.
A haszidizmus Magyarországon, bár jelentősen csökkent, nem tűnt el teljesen. A holokauszt után néhány kisebb haszid közösség újraéledt, és a rendszerváltás után a zsidó vallási élet újjáéledésével ezek a közösségek is megerősödtek. A budapesti haszid közösségek és imaházak jelenleg is aktívan őrzik és ápolják a haszid hagyományokat. Noha ezek a haszid közösségek kisebb létszámúak, szoros összetartás jellemzi őket, és aktívan hozzájárulnak a magyarországi zsidó vallási élethez.
A haszidizmus jelentősége Magyarországon továbbra is megmutatkozik, különösen a zsidó vallási és kulturális identitás fenntartásában. A haszid közösségek száma az utóbbi évtizedekben csökkent, de a mozgalom továbbra is fontos szerepet játszik a magyarországi zsidó vallási életben. A haszidizmus tanításai és szellemisége a mai napig hatással vannak a magyarországi zsidóságra, és gazdagítják a zsidó vallási élet sokszínűségét.
blog